A Habsburg-magyar viszony fejezetei:
1.) A török kiűzés után, az 1699-es karlócai békét követően egészen a Rákóczi szabadságharcig hazánkat gyarmatként kezelte Ausztria, elnyomva a magyarság jogait. I. Lipót (1657-1705) abszolutizmussal uralkodott felettük.
2.) A Rákóczi-szabadságharc változtatott az osztrák-magyar viszonyon: bár veszítettünk a harcban, Ausztriának szüksége lett a későbbiekben támogatásunkra (európai háborúi miatt). Jogokat nyertünk.
3.) Az 1722/23-as diéta rögzítette az együttélés szabályait egészen 1848-ig. I. József (1705-1711), majd III. Károly (1711-1740) a harcok után lefektette egy új osztrák - magyar együttélés szabályait. Már nem gyarmatként kezeltek bennünket, biztosították alkotmányos jogainkat. Minderről az 1722/23-as országgyűlés határozott. Az új berendezkedés neve: rendi dualizmus.
A magyar nemesség kivívott jogai 1722/23 után:
- Nemesi adómentességet élveztek a magyar nemesek (1222 óta meglévő jog, az Aranybulla alapján)
- Működhetett Pozsonyban a rendi gyűlés
- A magyar nemesség újonc megajánlási jogot nyert => a magyar nemesek dönthettek arról, hogy mennyi parasztkatonát adnak Ausztriának a háborúihoz
- Adómegajánlási jog => a háborús kiadásokhoz való hozzájárulásról szabadon dönthettek a magyar nemesek
- A magyaroknak saját kormányszerveink lehettek: helytartótanács (elnöke a nádor), Magyar Kamara (pénzügyek vezetése), Magyar Kancellária (a királyhoz benyújtott ügyek kezelése)
- A nemesi vármegyék vezetése közigazgatási és bíráskodási jogkörrel rendelkezhetett. A vármegyéket főispánok és alispánok vezették a megyegyűlésekkel együttműködve. A főispánok a király kinevezettjei voltak. az alispánokat a megyei nemesség választotta. A megyegyűléseken minden nemesi jogállású felnőtt férfi részt vehetett. Követeket választhattak (megyénként kettőt), akik a pozsonyi diétákon képviselték a vármegyét.
Ausztria irányító szerepe: A Birodalmi Államtanács vezette az egész birodalmat (Mária Terézia korától) és benne Magyarországot is. Erdély és a Határőrvidék maradt közvetlen Bécs irányítása alatt. (A magyar országgyűlés nem irányíthatta ezeket.)
A korszak három legfontosabb uralkodója:
- III. Károly: 1711-1740
- Mária Terézia: 1740-1780
- II. József: 1780-1790
